Hol tart most a magyar absztrakt festészet?
A magyar absztrakt festészetnek erős, a 20. század elejéig visszanyúló hagyománya van, gondoljunk csak a párizsi és bauhausos kötődésű alkotókra. Ma egy sokszínű, ám viszonylag kis méretű szcéna jellemző: kevés a kifejezetten absztrakt művekre szakosodott galéria, viszont egyre több magángyűjtő és lakberendező keres eredeti kortárs műveket.
Budapest mint galériaváros
Budapest galériaélete az elmúlt években láthatóan élénkült. A belvárosi és budai galériák mellett egyre több műterem-galéria nyílik, ahol a vásárló közvetlenül az alkotótól vásárolhat. Ez a közvetlen kapcsolat – ami a mi Keleti Károly utcai műtermünk lényege is – nemzetközi trend: a gyűjtők egyre inkább a művész személyes történetét és a mű hitelességét keresik.
A nemzetközi kortárs piac alakulásáról évente részletes elemzést közöl az Art Basel és az UBS közös műpiaci jelentése, amely a globális trendeket is bemutatja.
Nemzetközi trendek és a magyar helyzet
A nemzetközi piacon erősödik az igény a nyugodt, kontemplatív, természeti ihletésű absztrakt művek iránt – részben a felgyorsult, digitális élet ellenhatásaként. A tengerkék, vízinspirált festészet, amelyet én is művelek, ebbe a vonulatba illeszkedik. Magyarországon ez a kereslet kicsit később, de határozottan megjelent, főként a fiatalabb, lakberendezésre érzékeny vásárlók körében.
Merre tartunk?
Hiszek abban, hogy a következő években tovább erősödik a közvetlen művész–vásárló kapcsolat, és csökken a személytelen, tömegtermelt dekoráció vonzereje. A magyar absztrakt festészet akkor tud nemzetközileg is láthatóbbá válni, ha a műtermek nyitottabbá válnak, és a vásárlók megtanulják értékelni az eredeti mű különbségét. A magam részéről ezért tartom nyitva a galériát: hogy bárki, aki kíváncsi, élőben is megtapasztalhassa, mit jelent egy valódi, kézzel festett kortárs mű.
