Hogyan került a festészet központja Párizsból New Yorkba?
A második világháború előtt a modern festészet fővárosa egyértelműen Párizs volt. A háború azonban menekülésre kényszerített számos európai művészt, és sokan közülük New Yorkban kötöttek ki. Magukkal hozták a szürrealizmus és a kubizmus örökségét, amely találkozott egy fiatal, becsvágyó amerikai művészgenerációval. Ebből a találkozásból nőtt ki az absztrakt expresszionizmus, az első olyan irányzat, amely a nemzetközi figyelmet az amerikai kontinensre irányította.
A mozgalom soha nem volt egységes stílus, inkább egy hozzáállás: a festészetet a belső érzelmek közvetlen, közvetítetlen kifejezésének tekintette. A festmény felülete nem ablak egy másik világra, hanem aréna, ahol a festő cselekszik. Ez a gondolat máig meghatározza, hogyan állok én is a festmény elé.
A két nagy ág: akciófestészet és színmezőfestészet
Az akciófestészet leghíresebb alakja Jackson Pollock, aki a festményt a földre fektette, és csöpögtetéssel, fröccsentéssel vitte fel a festéket. A módszerről és a művész életéről részletesen olvashatsz a New York-i MoMA gyűjteményi oldalán, amely a világ egyik legjelentősebb Pollock-anyagát őrzi.
A színmezőfestészet csendesebb, befelé forduló ága Mark Rothko nevéhez köthető. Hatalmas, lebegő színfelületei a néző teljes érzelmi bevonását célozzák. A houstoni Rothko-kápolna ennek a szemléletnek a csúcsa; érdemes elolvasni a washingtoni National Gallery of Art Rothko-összefoglalóját a háttérről.
Mit viszek tovább ebből a budapesti műteremben?
A tengerkék festményeim sokkal inkább a színmezőfestészet rokonai, mint az akciófestészetéi. Nem a heves gesztus érdekel, hanem az, ahogy egy nagy, egynemű kék felület képes megváltoztatni egy szoba hangulatát. Amikor egy 120x220 cm-es festményt festek, ugyanazt keresem, amit Rothko: azt a pillanatot, amikor a néző nem nézi a képet, hanem benne van.
Ugyanakkor az akciófestészetből megtanultam, hogy a festék felvitelének módja önmagában is tartalom. Egy lendületes ecsetvonás vagy egy lecsorgatott réteg nem hiba, hanem a mű keletkezésének őszinte nyoma. Ezt a kettősséget – a nyugodt színmezőt és az élő festéknyomot – próbálom egyensúlyban tartani minden alkotásomban.
Miért hat ránk ma is egy nyolcvan éves irányzat?
Az absztrakt expresszionizmus azért időtálló, mert nem egy témáról szól, hanem egy érzésről. Egy budapesti nappaliban egy nagyméretű absztrakt festmény ugyanazt nyújtja 2026-ban, mint amit a mozgalom megálmodott: teret a kontemplációra, egy felületet, amelyre a néző a saját érzelmeit vetítheti. A jó absztrakt mű soha nem mondja meg, mit érezz – csak megnyitja a lehetőséget.
Ha szeretnéd élőben is megtapasztalni ezt a hatást, a budapesti galériában bármikor megnézheted, hogyan működik egy nagy színfelület valódi térben. A képernyő erre sosem lesz képes.
